Tegnap ezt kaptam ajándékba: http://juditkonyve.freeblog.hu/
Még sosem kaptam ilyen hosszú ideig készült, és ennyire önzetlen ajándékot. Ez az ajándék csak a válogatás miatt szól az ajándékozóról (na meg talán a célzás miatt:), minden más szempontból rólam szól. Kicsit el is gyengültem tőle, éppen a sok, rólam szóló gondolat miatt. Mi mással lehetne jobban bizonyítani a szeretetet...
De anyám tétele rám is igaz: nem az számít, hogy minket ki szeret, hanem az, hogy mi kit szeretünk. Mert hát valódi szeretet nélkül csak érdek, számítás, megszokás... csak az egónkat kenegeti hájjal a gondolat: szeret engem valaki. Pedig nem és nem számít, hogy mit gondolnak rólunk mások. Csak akkor, ha valahova tartozni szeretnénk.
Hát én leginkább önmagamhoz szeretnék tartozni.
Ajánlott bejegyzések: