görbeforgó

Legszívesebben húznék ide megint egy vonalat. Úgyhogy húzok:

------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hát ez bizony csak szaggatott, de ez talán nem is baj, hiszen olyan sok minden azért nem változik. Ha igazán megnézem, akkor egyrészt nem változik semmi, mert semmi "nagy dolog" nem történt, másrészt egy nagyon fontos dolog változik: az erőm.

Sosem emlékszem a régi bejegyzésekre, de lefogadom, hogy írtam már erről (vajon mit), mindenesetre újra pár mondatban - ahogy most látom:

Minden a csettel kezdődött. Éltem egy visszaemlékezve egészen boldog életet. Zárt volt, egy kertes házban zajlott minden, és éppen megszülettek az ikerfiaim. 6 hónaposak voltak, amikor egy film hatására kipróbáltam a csetet. Sőt, talán a netet is akkor próbáltam először igazán, de a lényeg a cset volt. Kinyílt a világ, az a sok ember, aki mind nem érdekelt annyira, hogy akár csak beszéljek velük az életben, mind átváltozott szavakká, és olyan dolgokat tudtam meg, amikről addig fogalmam sem volt. Szó szerint beszippantott ez a világ. Teljesen felforgatott mindent, de mindent, amit addig a világról tudtam, hittem. Rájöttem, hogy nem vagyok boldog, hogy menni szeretnék, elindulni valamerre... aztán szép lassan arra is rájöttem, hogy nem lehet. A harmadik gyereket letettem ugyan, de még mindig volt kettő, akikért teljes felelősséggel tartoztam, hiszen én hoztam őket a világra. Ott álltam én magam is újszülöttként, két újszülött terhével.

Valahogy túléltük az első éveket, aztán mikor megismertem Őfelségét, megint megváltozott minden. Annyira más volt, mint akiket addig ismertem... borzasztóan nyitott lehettem akkoriban, hogy egyáltalán szóba álltam vele. Aztán később kiderült, hogy nem is annyira más... de csak most, az 5. évfordulónk közeledtével látom, hogy megint majdnem ugyanott tartok. A különbség, hogy egy dolgot biztosan megtanultam: nem öntjük ki a gyereket a fürdővízzel. Várni kell néha, és az idő majd meghozza a választ.

Amin pedig változtatni kell, az én magam vagyok, nem a környezetem, és semmiképpen sem a körülöttem lévő élőlények. Persze lehet őket húzni, a gyerekeket nevelni, a  felnőtteket motiválni, de akkor is nekem kell elől járnom példával.

Úgyhogy tettem pár dolgot, amit hozzáteszem, már megtettem régebben is, de mindig visszaestem. Pedig már sokszor éreztem, hogy ezek a dolgok csak rontanak a helyzetemen, ráadásul kezdtem hozzájuk idomulni, és emiatt már fel sem tűnt annyira, hogy mekkora hibák részemről, de szerencsére most megint itt tartok, hogy értem: arra kell koncentrálnom, amit el akarok érni, és ezért fel kell adnom azokat a dolgokat, amik visszahúznak. Hogy mik ezek? Ugyanazok most is: cset, egy játék, időrabló, sehova sem vezető tevékenységek. Mások, mint a tévé, de szerintem kb ugyanolyan haszontalanok.

Van még valami, jobban mondva valaki, aki erősen visszahúz, de neki még mindenképpen adok időt, hogy a maga komótos tempójában utolérjen: Őfelsége. Az én emberem, aki annyira más most is, mint akiket ismerek. És ez egyszerre rossz és jó is.

Tehát nincs cset, nincs játék, helyette van minden jó, ami neten található. Könyvek, bármi, amire rákereshetek, soksok tanulnivaló. A legutóbbi segítségem is netes eredetű. Braskó Csabának hívják, még csak pár hete fedeztem fel. Tegnapelőtt megvettem a könyvét is:

Már ki is olvastam, hamarosan elkezdem újra elolvasni, és mindenkinek csak ajánlani tudom.

Most nem írok erről, viszont megfogadom, amit mondott: naplót vezetek.

Nem fogok minden nap írni, most leírom, hogy hol tartok épp.

1. Leírtam, hogy mit szeretnék pontosan elérni. Egyszerű dolgok ezek, kertes ház, jó munka, elég pénz. Kiraktam a falra, és MINDEN NAP fel fogom olvasni.

2. Leírtam, hogy miket teszek meg ezekért MINDEN NAP.

3. Mert rájöttem a legfontosabbra: MINDEN NAP TENNI KELL. RENDSZERESSÉ KELL TENNI A MOZGÁST, TANULÁST, GYAKORLÁST. Mert amit csak néha csinálok, az olyan, mintha sosem tenném.

4. Már jó ideje MINDEN NAP elvégzem a tibeti öt rítust. Pont tegnap értem el a maximumot, a 21-et. Mostantól szép lassan finomíthatok a gyakorlatokon, mert persze közel sem tudom tökéletesen megemelni a lábam 21-szer.

5. Sokkal több időt leszek a gyerekekkel, jobban odafigyelek rájuk, és gyakorlom a türelmet.

6. MINDEN NAP vacsorát készítek, lehetőleg valami kevésbé hizlalót, és közösen fogunk enni.

7. MINDEN NAP csak nagyon keveset és szénhidrátmenteset eszem a munkahelyemen.

8. MINDEN NAP írom, hogy mit költöttem, így pontosan tudom követni a kiadásaimat. Nagyjából már tudom, hogy min és mennyit tudok spórolni, most már csak az egyensúlyt kell megtalálni, hogy tegyek is félre, de azért jól is éljünk.

9. MINDEN NAP keresem azt a dolgot, amitől változtatni tudnék a munkámon. Több pénzt szeretnék keresni, de főleg szeretném megtalálni azt, amit tényleg szívesen csinálnék, ami egészen nekem való.

Itt tartok most, ez biztosan bővülni fog. Addig is hajrá, legyen MINDEN NAP ehhez erőm.