Tegnap egyedül mehettem sétálni este, a Váci utcai fényeket választottam megint.
Ijesztő, komolyan ijesztő, ahogy a világot látom. Nézem a kirakatokat, az embereket, a várost, és mátrix-érzésem van. Mintha egyenesen TUDNÁM, hogy ez itt csak díszlet, hogy a valóság, az én valóságom máshol van, nem láthatom ezzel a két szemmel, ami a fejemen van.
Nem gondolom, hogy ezt a világot csak képzeljük, szerintem tényleg létezik, így, ahogy látjuk. De akárhogy is nézem: nem fontos. Nem abban van a lényeg, amit megfogok, látok, amihez az elismert hat módon hozzájuthatok.
A valódi látáshoz becsuknám a szemem, hogy kizárjam a látványt, néha meg is teszem, de nem érzek semmit. Úgy érzem, hogy két világ között lebegek, ez már nem tart fogva, de az a másik még nem nyílt meg. Talán rosszul fogok hozzá, vagy nem figyelek eléggé, vagy csak ez az életem nem arról szól. Abban biztos vagyok, hogy a gyerekek a lényeg, és hát ők itt vannak, emberek, és ebben a világban kell őket útnak indítanom. Amikor velem vannak, sosem érzem úgy, hogy nem fontos, éppen ellenkezőleg, azt hiszem, hogy minden egyes szó, minden tett fontos, rajtam múlik most majdnem minden, de rajtuk kívül alig van bármi, ami fontos lenne. Őfelsége fontos még, de máshogy, és az ő kötődésképtelensége még inkább eltávolít ettől az egésztől.
Néha nem tudom, hogy ő beteg vagy éppenhogy az ő kötetlensége a jó irány. Szerintem már az, hogy képes voltam vele két évet együtt tölteni, azt jelenti, hogy én is ebbe az irányba változom, ő indított el azon az úton, ahol kifelé megyek, közben ő maga nem hisz abban, hogy van másik világ.
Nem tudom, hogy mit éreznék akkor, ha nem kellene semmin erőlködnöm, ha igazán adott lenne ahhoz minden, hogy tényleg boldog lehessek. Ha megtelne a Maslow piramis, ha minden szint ép lenne bennem, ha eljutnék a legmagasabb szintre az önmegvalósításhoz, akkor mit akarnék? Itt maradni ezen a Földön és tenni valamit, valami... hasznosat...? Igen, végülis vannak ötleteim, de hát nem fenyeget a veszély, hogy sok pénzzel gazdálkodhatom, annyival, hogy több ember életét megváltoztathassam vagy mondjuk a Föld gyilkolását megállíthassam.
Azt hiszem, tudom, minek van értelme, más kérdés, hogy mit tudok, mit vagyok képes ebből megvalósítani. Meg persze mit vagyok hajlandó.
Ajánlott bejegyzések: