Az jutott ma eszembe, hogy tök egyértelmű, hogy mi a fontos, és hol kell keresgélni, csak folyton megfeledkezünk erről, mert hagyjuk, hogy a szemünk becsapjon minket.
Ha az élet csak ennyi, amit látunk, 100 év kábé, meg ez, ami körülöttünk van, akkor nem számít az egész, nincs min gondolkodni, nincs mihez tartani magunkat, nincs mire törekedni, felesleges minden szó.
Ha viszont bent kell keresni (mert hát kint nincs), akkor nem számít, amit kint látunk, felesleges a külsőségekkel törődni, ruházaton gondolkodni, testet szálkásra dolgozni, szamárlétrára mászni, bármit a "magunkévá tenni", konkrétan értelmetlen ebben a mi megszokott civilizációnkban a létezésen túl bármilyen kézzelfoghatóra törekedni.
Minden, a földi élettel kapcsolatos, külsőségekre vonatkozó törekvés időpocsékolás. Illúziógyártás, semmi több.
Ajánlott bejegyzések: