görbeforgó

Sokat foglalkoztat ez a pénzdolog, és felizgatott a lehetőség, hogy tulképpen bármit elérhetnék, akár anyagilag is.

Aztán valami leesett bennem. Semmi sem olyan fontos, mint hogy a gyerekekkel töltsem a gyerekkorukat. Mindennél fontosabb, hogy elmenjünk nyaralni, sokat zenéljünk (Beniről tegnap azt mondta a tanár, hogy nagyon tehetséges, sokkal több leckét ad neki, mint másoknak szokott), folyton beszélgessünk, és egyáltalán: a közös életünkre költsem a pénzt. Így aztán továbbra sem felejtem el, hogy mindhármunknak (négyünknek) meg kell tanulnunk az anyagiakat, félrerakok, ahogy tudok, de nem húzom meg a nadrágszíjat.
Ez az idő sose jön vissza többé. És én nagyon szeretek velük lenni. Okosak, jófejek, viccesek... és igazából semmi más nem érdekel, mint hogy mindent odaadjak nekik, amit csak lehet. Figyelmet, ölelést, akaratot, nevetést. Nagyon boldog lettem ettől a felismeréstől. Nincs kényszer, nem megyünk sehova, csak egyszerűen jól érezzük magunkat.

Aztán ma ez szólt:

Nincs több hiba. A legfontosabb kerül az elejére.