Írtam neki levelet, hogy ő is koncentráljon a környezetére. Szeresse jobban a barátnőjét, adja oda neki magát, ahogy nekem tette, és akkor elmélyül a kapcsolatuk, így a mienk elmúlhat. Azt válaszolta, hogy jó, igazam van. Nem tudom, hogy képes lesz-e rá, főleg, hogy olyan titkot őrizget, amit biztosan nem fog megosztani vele. Én persze tudok róla, ráadásul el is fogadtam. Szerintem ez köt össze minket ilyen nagyon. Az elfogadásom.
Könnyű ekkora távolságból elfogadni egy másik embert. Nem tudom, hogy mit szólnék ehhez közvetlen közelből. Bár így jobban belegondolva... szerintem el tudnám fogadni. Azt hiszem, mindent el tudnék fogadni, ami nem fáj senkinek. Amit nem tudok elfogadni az a rosszindulat, a hazugság, a becsapás, a bántalmazás, akár szavakról, akár tettekről van szó. Meg a lustaság. Na az közvetlen közelről borzasztóan irritáló.
Ajánlott bejegyzések: