Tegnap este először sms-t küldött majd felhívott az a fiú, akibe 8 évig voltam szerelmes. Talán több is, mint 8 év... mindenképpen meghatározó alakja volt nagyjából az egész gyerekkoromnak. A múltkori osztálytalálkozón már látszott, hogy valami van, de nem gondoltam, hogy tényleg komolyan kérdezi a végén, hogy eljövök-e a következőre is.
Azt írta és mondta, hogy beszélgetni szeretne. Szerencsére nem érek rá se ma este, se holnap, ő pedig csak a koncert miatt jön Mo-ra, vasárnap hazamegy Ausztriába, így nincs sok lehetősége újabb és újabb időpontok megbeszélésére. Azzal búcsúzott, hogy majd még próbálkozik...
Ajánlott bejegyzések: