Nem mondom, hogy mindenben egyet értek vele, de már nagyon rég nem hallottam ilyen jó előadást (Osho: Egyedül az úton):
"Ha képes vagy képmutató lenni, akkor megbecsült tagja leszel a társadalomnak. Ha viszont őszinte, eredeti önmagadat adod, akkor mindenki csak megvet és elítél. Hatalmas bátorság kell ahhoz, hogy mindenki megvetését elviseld. Acél gerinc kell ahhoz, hogy kiállj magadért."
És a szombati film:
Hát ez a tréler semmit nem ad vissza abból, ami a filmben van. Mert benne van minden, amit szeretek: tisztaság, halálnál is erősebb szeretet vagy legalábbis felelősségérzet, ész, könyörület, és azok is, amiktől undorodom: kizsákmányolás, rabszolgasorban tartás, igazságtalanság, mások életével való játszadozás, stb. Csak az volt nehéz, hogy az első perctől fogva erős haragot éreztem, legszívesebben én magam lázadtam volna, ott, abban a világban. Persze könnyen beszélek én, itt, ebben a világban... vajon mit tennék abban a helyzetben?
Amúgy meg a legfontosabb:
"Felelősséget kell vállalnod magadért, és teljes szabadságban kell élned ahhoz, hogy növekedhess."
Ajánlott bejegyzések: