"Azok a krapekok, akik szurkálják magukat, mind hozzászoknak a boldogsághoz, és az megbosszulja majd magát, mivel a boldogság épp a hiányáról nevezetes. Aki szurkálja magát, az maga keresi a boldogságot, és csakis a legnagyobb seggfejnek támadhatnak ilyen gondolatai. Én sose cukroztam, néha udvariasságból elszívtam egy-egy füvet a haverokkal, pedig tízéves korban a nagyok egy csomó dologra megtanítják az embert. De én nem vagyok úgy oda a boldogságért, az élet még mindig jobb. A boldogság egy nagy rakás szar és egy szemétláda, móresre kéne tanítani. A boldogság meg én, ugyan már, nem illünk össze, mi a fenét kezdjek vele."
Ajánlott bejegyzések: