Jaj már, kedvem támadt megint írni, na és akkor mi van. Már úgyis eltűntem, leszoktam róla, ők meg leszoktak rólam, így aztán nincs már senki. Egyedül vagyok:) Hahó, van ott valaki? Én vagyok az megint! ÉN VAGYOK, van ott valaki?! Nincs, na ennyit erről.
Nagy nap a mai, és muszáj megörökítenem. Ma vettem egy gitárt. Teljesen egyszerű, kezdő, akusztikus. Az én gitárom. Kicsit idegen még, azt hiszem, félek is tőle, mert mi van, ha kiderül, hogy béna vagyok hozzá? Nincs semmi, egyrészt, mert nem vagyok béna, másrészt, ha mégis, akkor meg ez van. De azért jó játék lesz. A wowot úgyis meguntam már, meg az életem legtöbb része unalmas, hátha őbelé még képes leszek szerelmes lenni. Már nem is emlékszem, mikor szerettem tárgyat utoljára olyan igazán.
Oldalak, ahonnan tanulni fogok (majd még keresgélek):
Sosem álmodoztam arról, hogy nagy rokksztár leszek (motorosokról álmodoztam. nem is, inkább motorokról. száguldásról. mittudomén már, olyan régen volt), most is csak Cseh Tamás meg Koncz Zsuzsa ugrik be. Meg Paco de Lucia, de rá még gondolni is nagyképűség lenne ebben a helyzetben.
Ajánlott bejegyzések: